Hogy lesz egy 11 éves lányból programozóverseny győztes?

2017. 02. 15.

Názer Lilivel, a UPC Future Makers nagydíjasával, és felkészítő tanárával, Kollányi Fruzsival beszélgettünk. Ők ketten egy Skool foglalkozáson találkoztak két éve. Most pedig meséltek nekünk a versenyről, arról, hogy szerintük mi a legklasszabb dolog a programozásban, és azt is megtudtuk, mit üzenne Lili saját magának, ha visszapörgethetné az idő kerekét.

„Képzeld Fruzsi, már 15-en mondták, hogy le szeretnék tölteni az applikációmat! Anya unokatesója is, aki a Harvardon tanít!” – újságolja lelkesen Lili, épp csak megérkezve az eldugott belvárosi kávézó még eldugottabb kuckójába.

Názer Lilinek, egy Skoolos diákunknak van is rá oka, hogy lelkes legyen; saját fejlesztésű applikációjával, a DailyTakeMe-vel nemrég megnyerte a UPC Future Makers nagydíját a 10-13 éves korcsoportban, és bekerült a verseny nemzetközi fordulójába, azon belül is a legjobb 10 közé!

Kora délután van. Az iskola végeztével, hetente egyszer, ebben a helyes kis kávézóban szokott találkozni Fruzsi és Lili, hogy programozással és digitális készségfejlesztéssel töltsék az időt. Kollányi Fruzsi, a Skool egyik vezető oktatója alapvetően matektanár, de amellett, hogy nálunk, valamint egy középiskolában tanít, számos más, matekos-programozós dolgot csinál, többek között különórákat ad a most 12 éves Lilinek.

Két év, két Skoolos program, egy fontos találkozás

De honnan jött, hogy Lilit ennyire érdekeli a programozás világa? Saját megfogalmazása szerint nála a véletlen műve az egész. Lili családjában senki nem programozó, szülei bölcsész vonalon tanultak és dolgoznak. Az osztálytársai sem töltik kódolással a délutánjaikat, a fiúk is inkább csak nyomkodják a kütyüket – mondja Lili. Bár most, hogy közelről látják Lili sikerét, elkezdtek érdeklődni. Amúgy a díj rövidlistásai között is Lili volt az egyetlen lány – teszi hozzá Fruzsi.

A kezdő lökést két Skoolos foglalkozás, és egy nyári robotika tábor adta meg Lilinek majd 3 éve. Ez egy  véletlen műve volt. Nyár volt és anya nem talált semmilyen tábort nekem. Minden hely betelt, de aztán volt egy, ami megsajnálta anyát. Ez egy robot tábor volt, egy 13. kerületi gimnáziumban. Én nem is tudtam, hogy milyen táborba megyek. Eleinte csak beszélgetés volt, aztán jött a robotozás, meg Kodut használtunk.” Ez egy vegyes tábor volt, fiúkkal és lányokkal. „ Ott azért volt egy kicsi félelmem, hogy mi van, ha leszólnak meg minden. Aztán összebarátkoztam a többiekkel, a végén pedig már nagyon élveztem.” – idézi fel Lili a tábori emlékeket.

Miután a robotozás nagyon megtetszett az akkor 9 éves Lilinek, már tudatosan keresték az ilyen foglalkozásokat anyukájával, így bukkantak a Skoolra. Először egy 10 hetes Scratch kurzusonkon vett részt, ahol  Fruzsi volt az oktató. Majd Lili eljött a Google Groundon tartott Skoolos nyári táborba, ahol Mekis Petivel ismerkedtek a HTML programnyelvvel és a Lego Mindstorms-zal is. Ezek az alkalmak csak növelték Lili érdeklődését és lelkesedését, amit látva anyukája megszervezte, hogy Fruzsi különórák keretében tovább foglalkozzon Lilivel.

Versenyek útjára lépve

Először Scratch-el foglalkoztak, és a Lili által programozott játékokkal húga játszott élvezettel. Aztán jött az első verseny. „Tavaly ősszel egy különdíjat zsebeltünk be az OSA Kódold a múltat versenyén egy Scratchben készített játékkal. Ekkor nagyon megtetszett ez az egész versenyzés, és tudatosan elkezdtük keresni az ilyen lehetőségeket.” – meséli Lili.

A UPC vesenyfelhívására anyukája talált rá, igaz, kicsit későn, a pályázási időszak felénél. „Egy hónap volt a leadási határidőig, mert később vettük észre ezt a lehetőséget. A feladat az volt, hogy egy olyan applikációt készítsünk, ami valamilyen problémát megold.” Csak egy hónap volt ekkor a leadási határidőig, Lilinek és Fruzsinak is ismeretlen volt ekkor az AppInventor, de belevágtak. Elvégre ezek a versenyek pont azért nagyszerű lehetőségek, mert vesztenivalója senkinek nincs, csak tanulni lehet belőle.

Jött tehát az ötletelés. Mi legyen a probléma, amit az applikáció megold? A hátrányos helyzetűeknek készülő apptól a sütős-főzös, adott alapanyagok alapján receptet felkínáló alkalmazásig sok minden felmerült. Végül a DailyTakeMe mellett döntöttek.

„A sarkon lévő csokizóban ültünk Fruzsival ott fogalmazódott meg ez az ötlet. Elkezdtünk rajzolgatni, hogy fog kinézni, aztán itt meg otthon leprogramoztam.” -emlékszik vissza Lili. „Az AppInventor az MIT által edukatív célokra tervezett, androidos alkalmazást készítő weboldal, ahol ugyanolyan blokkos módszerrel lehet programozni, mint a Scratchben.” – magyarázza Fruzsi. Fruzsi egy lépéssel Lili előtt járva ismerkedett a programmal, így készült el rohamtempóban a DailyTakeMe. „Sok mindenről le kellett mondanunk közben, és gyakran voltak olyan leüléseink, mikor azon tanakodtunk, hogy milyen funkciót hogyan fog fogadni a felhasználó. És rengeteget rajzoltunk…” – meséli egymást kiegészítve Fruzsi és Lili.

Pár ötlettel a szintén Skoolos diáklány, Südi Bea is besegített. Bea is a Skool foglalkozáson kapott kedvet a programozáshoz két éve, tavaly pedig barátnőivel, Skool mentorálással indult a Technovation Challenge versenyen, ahol AppInventort használtak az alkalmazás elkészítéséhez. Bea ma már pedig lelkes mentorként vesz részt Skool foglalkozásokon. Fruzsi megkeresésére segített nekik is. „Ez olyan szép dolog a Skoolban, hogy nem egyértelműen leosztottak a szerepek, hanem mindenki tanul, és aztán átadja a tudását. Igazi fejlesztőműhelyként funkcionáltunk.” – mondja Fruzsi.

És valóban, az új ötletekhez, a valós problémákra megoldást kínáló elképzelésekhez kulcsfontosságú a sokszínűség, a különböző nézőpontok figyelembevétele. Ahogy – ma még – a női látásmód bevonása sem általános, úgy a “gyerekszem” is bőven tartogat újdonságokat. „A DailyTakeMe egy kifejezetten gyereknek készített alkalmazás, ami az időbeosztást könnyíti meg. Például elvált szülők gyerekeinek kifejezetten nagy segítség. Azt láthatják az alkalmazás segítségével, hogy ki viszi el a programra, ki hozza el az iskolából őket.”  – mutatja be az alkalmazást Lili. „Ez tényleg egy gyerekközpontú kérdés. Eszembe nem jutott volna, hogy erre egy appot kellene fejleszteni.” – teszi hozzá Fruzsi. 

IMG_2855

Fókuszban a programozás Lili jövőjében is

Azt, hogy ez tényleg egy nagyszerű ötlet és jól megvalósított fejlesztés, mi sem bizonyítja jobban, mint a Future Makers nagydíj, majd a nemzetközi top 10-be való bekerülés, és az az érdeklődés, amit az app azóta is kap, már nem csak a közvetlen család és barátok felől, hanem egyre több helyről. Lili ennek persze örül, és szeretné, hogy hamarosan iOS-re is le tudja fejleszteni az alkalmazást. „Egy csomó osztálytársam mondta már, hogy szeretné letölteni az applikációt, de az most csak androidos telefonon működik, ha megosztjuk a fájlt.” – mondja Lili. Ehhez a következő lépés most a blokkos programozás után a “rendes”, kódírós programozási nyelvek megismerése lesz, jövő héten kezdi is a KódGarázs 10 hetes JavaScript tanfolyamát.

Ez az újabb kihívás most Lilinek. De nem megijed tőle, hanem lelkesen áll elébe. Legjobban amúgy is a kihívásokat szereti a programozásban. Pontosabban: „A kihívásokra megtalálni a megoldásokat.  Azt, hogy mindig vannak új célok, és olyat alkotok, amit majd mások használnak és javukra válik.” – mondja Lili egy pár másodpercnyi elgondolkodás után megfogalmazva a programozás lényegét.

„A programozás és fejlesztés világában nagyon jól hasznosul, mikor valakiben ilyen sokoldalú érdeklődés és tehetség van, mint Liliben, aki egyszerre képes egy készülő alkalmazást megnézni a felhasználó szemével, marketingesként, képes előadni, tud angolul. Közben pedig van egy klassz, problémamegoldó gondolkodása.”

„Régen, mondjuk 15 éve a tehetséges programozó srácok azok voltak, akik már 3 évesen apukájuk kütyüjeit szedték szét. A gondolkodásunkban még ma is nagyon össze van nőve ez a két dolog. Pedig valójában ez már nincs így: ha valaki programozni szeretne, de nem érdekli a hardver része, az teljesen leválasztható.” Ez így van Lili esetében is. Ő sem szokott mindenféle eszközök szétszerelével játszani, ellenben bemutatkozó videóját egyedül készítette, egy egyszerű applikációval ő vágta meg, anyukája csak a gombot nyomta meg a felvételhez.

A jövőre vonatkozóan új alkalmazás még nincs tervben. Lili kérdezgeti osztálytársait, hogy mire van szükségük, de jelenleg egy leckeíró alkalmazást szeretnének rendelni tőle. Így amíg más ötlet, vagy egy újabb verseny nem jön, addig marad a JavaScript programnyelv elsajátítása.

Üzenet a jövőből

Lehet, hogy véletlennel indult Lilinél az, hogy részt vegyen különböző programozós foglalkozásokon,  de most már csak nagyfokú tudatosságot, kíváncsiságot, lelkes érdeklődést és tanulni vágyást látni benne.  „Ha én most visszapörgetném az időt, akkor azt üzenném magamnak, meg a többi lánynak, hogy nem kell ennyire félni. Ha fiús közegben vagyunk, akkor sem. Ha pedig a Skoolnál, akkor még annyira sem. Csak bátran!”  – mondja Lili, tökéletes zárszóként.

Ezt az üzenetet bátran szívére veheti minden lány! Köszönjük a beszélgetést Fruzsinak és Lilinek! Csak így tovább, nagyon szurkolunk! :)