5 márc 2020

Péter Mónika

Posted Byuser_1

Comments0

Péter Mónikának hívnak, jelenleg a MOL NyRt Finomítói K+F Laborjának vagyok a vezetője.

Mi a te szupererőd?

A szupererőm A CSAPAT! Az, hogy fantasztikusan széleskörű tudással felvértezett összetartó kollégákkal dolgozhatok.

Mi szerettél volna lenni?

Amikor kislány voltam tanítónéni szerettem volna lenni. Ez kicsit változott, mert bár van részem abban, hogy segítek a fiatalabb generációnak tudást, tapasztalatot szerezni, de valójában én is folyamatosan tanulok és ez nagyon jó.

Mi az, amivel nap, mint nap foglalkozol a munkahelyeden?

A Laboratórium működésének biztosítása mellett hihetetlen kihívásokkal találkozom nap, mint nap. A cél, hogy tudásunkhoz és lehetőségeinkhez mérten a legtöbb (főleg analitikai jellegű) problémára megoldást tudjunk találni a csapattal. Vannak olyan esetek is, amikor egy-egy technológiai kérdésben tudjuk előremozdítani a megoldást.

Mit gondolsz, mi ennek az iparágnak a legnagyobb vonzereje? És mik a leghamisabb mítoszok?

Legnagyobb vonzerőnek azt tartom, hogy olyanok vagyunk, mint a “kommandó”… Na jó, ez csak abban a megközelítésben, hogy nem tudhatjuk milyen feladatot kapunk mikor reggel bemegyünk dolgozni. Mindenre (is) felkészülteknek kell lennünk! Néha úgy tűnhet, hogy a kollégák ülnek, olvasgatnak. Ez így igaz! Ilyenkor (amikor nincs “bevetés“) keressük az új módszereket, technikákat a jobb felkészültség érdekében. Fejlesztjük a saját módszereiket, adatelemzéseket végzünk.

Szerinted melyik lesz a következő évek meghatározó technológiája, és miért?

Az olajipar még jó ideig ki kell, hogy szolgálja a személy- és teherszállítást, ami az üzemanyag-ellátást jelenti nagyrészt. Emellett újabb és újabb bio-alapanyagok, alternatív üzemanyagok jelennek meg, amiket vizsgálni kell, és valójában nem egyszerű. Ez az iparágat, és minket is naponta kihívások elé állít.

Reálisnak tartod, hogy kialakul egy virtuális valóságtér, ahol éljük az életünket? Ha reálisnak tartod, hogyan képzeled el és milyen érzéseket vált ki belőled? Ha nem, akkor miért nem?

Alapvetően materialista világképén van. Ennek alapja – amin otthon a fiaimmal is vitatkozunk – hogy aki a számítógépen dolgozik, még annak is szüksége van energiára, ételre és bizony ezek a folyamatok visszavezethetőek az energiaiparra, ahol igen valóságos anyagok vannak jelen.

Hogyan fog változni a tanulás és tudásmegosztás a technológia hatására?

A tanulásban már találkoztam olyan technikákkal, amitől tátva maradt a szám. Az egyik konferencián olyan VR szemüveget próbálhattam ki, amit a tengeri olajfúró tornyokon dolgozók képzésére használhatnak, így merülniük sem kell. Persze, ha nem rugaszkodok el nagyon a saját területemtől, akkor is folyamatosan egyre professzionálisabb analitikai készülékekkel találkozhatunk. Ez a fajta információ, már nem csak konferenciákon érhető el, de internetes meetingek során is sokkal gyorsabb az információ szerzés/átadás. A pontot az “i”-re még mindig a személyes kipróbálás, a valódi mérésekből származó eredmény teszi, de az út lerövidíthető, egyszerűsíthető.

Szerinted milyen lesz a 2030-es években a modern oktatás?

Hű, ez nehéz kérdés… Szerintem rugalmasabb és célirányosabb. Ezt nem minden esetben érzem indokoltnak, mert ha széles az alap nehezebben dől az építmény. A tendencia, illetve a fiatalok lendülete nem minden esetben engedi ennek a megvalósulását. Ami egyrészt nagyon hatékony, mert pörögnek a folyamatok, másrészt a vegyiparban néha meg kell állni, átgondolni, mert akár robbanhat a mutatvány.

Te magad kit tekintesz példaképnek, honnan merítesz inspirációt?

Otthonról hozott példaképem Édesapám. Erős értékrenddel, folyamatos önfejlesztéssel jutott el a magasan tisztelt kategóriába, hogy még most a nyugdíjas éveiben is szaktanácsol és oktat. Szakmai berkekben sok embert meg tudnék nevezni, de nem szeretnék senkit megbántani azzal, hogy esetleg kimarad, így összefoglalásképpen: nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy ennyi értékes kollégával hozott össze. Mondhatni, hogy mindenkitől kaptam “útravalót”. Észrevétlenül is tanítottak/tanultam.

Mi a legnagyobb büszkeséged tech szakemberként?

Sokféle témában dolgozhattam. Konkrétan a REACH projektről hetekig tudnék mesélni, a MOL Gumibitumen pályázat háttérmunkájában is volt részem, ám ez csak két téma és még nem szóltam a Petrolkémiás kollégákról, akik szintén a szívemhez nőttek. Ehhez kevés itt a hely…