Sipos Andrea

Sipos Andrea vagyok, a Skyscannernél dolgozom Principal Product Managerként. A munkám mellett nagyon szeretek társasjátékozni és olvasni.

Mi a te szupererőd?

Könnyen átlátom a problémákat és gyorsan azonosítom, milyen válaszra van még szükségünk a megoldáshoz.

Mi az, amivel nap, mint nap foglalkozol a munkahelyeden?

A napi munkám során az a feladatom, hogy megértsem, milyen funkciókat kell fejlesztenünk a Skyscanner alkalmazásban ahhoz, hogy az emberek minél könnyebben le tudják foglalni az utazásukhoz szükséges repülőjegyet vagy szállodát. Nekem kell eldönteni, mi a legfontosabb feladat, ami nagy felelősség. Sok időt töltök a felhasználóktól származó visszajelzések olvasásával, adatelemzéssel, sőt, néha interjúztatok felhasználókat a világ minden tájáról. Ezek során rengeteg érdekes dolgot tanulok meg arról, hogy kinek mi a fontos egy utazással kapcsolatban és milyen problémákba ütközik a foglalás során. A tanultak alapján aztán egy programozókból és designerekből álló csapattal kitaláljuk, hogy milyen megoldásokkal lehetne könnyebbé tenni a folyamatot és ki is próbáljuk őket. Ami jó ötletnek bizonyul, azt utána több millió ember használhatja nap, mint nap.

Mit gondolsz, mi ennek az iparágnak a legnagyobb vonzereje? És mik a leghamisabb mítoszok?

Számomra az a vonzó, hogy a technológia megnyitja a lehetőségeket mindenki előtt, akinek van egy számítógépe vagy egy okostelefonja. Néhány hónap alatt ingyenesen megtanulható, hogyan kell egy egyszerű szoftvert lefejleszteni. Felhasználói és üzleti oldalon is még mindig rengeteg kiaknázandó lehetőség van, országon belül és globálisan is. A technológiai szektor megadhatja a rugalmas munkavégzés és a jó fizetés által nyújtott biztonságot is.

A leghamisabb mítosz szerintem az, hogy nem elég, ha az ember kódolni tanul: meg kell tanulni, hogyan lehet felmérni a piaci és felhasználói igényeket, hogyan lehet validálni az ötleteket. A legtöbb ötlet nem lesz azonnal sikeres, sőt. A másik nagy mítosz a rugalmasság és részmunkaidő – Magyarországon ez a foglalkoztatási forma kevésbé elterjedt, nehéz részmunkaidős állást találni. Külföldön azonban már nagy divatja van a “remote” cégeknek, remélem, ez a trend lassan begyűrűzik hozzánk is.

Szerinted melyik lesz a következő évek meghatározó technológiája, és miért?

Reálisnak tartod, hogy kialakul egy virtuális valóságtér, ahol éljük az életünket? Ha reálisnak tartod, hogyan képzeled el és milyen érzéseket vált ki belőled? Ha nem, akkor miért nem?

Hogyan fog változni a tanulás és tudásmegosztás a technológia hatására?

Nagy rajongója vagyok az online kurzusoknak, tanfolyamoknak, elektronikus tanulási lehetőségeknek. Úgy gondolom, a technológia lehetőséget ad arra, hogy a tudást minél könnyebben hozzáférhetővé tegyük és minél nagyobb rugalmasságot biztosítsunk a tanulni vágyók számára. Remélem, hogy néhány év múlva már elképzelhető lesz esetleg a súlyos iskola könyvek helyett tabletet használni és minél több képzést teljes mértékben online lebonyolítani. Hallottam, hogy Amerikában már vannak olyan általános iskolák, ahol lehet online képzést választani, így minden diák a saját tempójában haladhat. A legnagyobb e-learning platformokon már teljes értékű diplomákat is lehet szerezni személyes találkozó nélkül. Tanulhatok a világ legjobb egyetemein Budapesten ülve. Remélem, egyre több ilyen kezdeményezés lesz.

Szerinted milyen lesz a 2030-es években a modern oktatás?

Te magad kit tekintesz példaképnek, honnan merítesz inspirációt?

Mi a legnagyobb büszkeséged tech szakemberként?

Ha csak egy tanácsot adhatnál a lányoknak egy sikeres tech karrier elindításához, mi lenne az?