Polyák Pálma

Polyák Pálma vagyok, a Nokiánál dolgozom, mobilhálózati szoftverek tesztelésével foglalkozom. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karán végeztem 2014-ben matematikusként, a szakirányom alkalmazott- és gazdasági matematikus volt. Valójában mielőtt elkezdtem dolgozni, soha nem foglalkoztam informatikával, de annyira megszerettem ezt a szakmát, hogy soha nem adnám semmiért. Hobbim az utazás, a kirándulás, illetve szeretek kipróbálni különböző sportokat is.

Mi a te szupererőd?

Talán a legjobb tulajdonságom, hogy kitartó vagyok és nagyon szeretek új dolgokat megtanulni, illetve teljesen megérteni a problémákat, amikkel éppen foglalkozom.

Mi szerettél volna lenni?

Mi az, amivel nap, mint nap foglalkozol a munkahelyeden?

Képzeld el, hogy felhívod anyukádat telefonon. A te telefonod és az ő telefonja között egy úgynevezett mobiltelefonos hálózat van. A hívásod ezen a hálózaton megy keresztül. A hívást az anyukád felé vezető útján különböző hálózati eszközök kezelik, irányítják, hogy biztosan oda találjon. Vannak például a piros-fehérre festett tornyok sok helyen, illetve a városokban a házak tetején láthatsz rádió antennákat. Ezen antennák egy része a hívásaidat kezeli. Ezeken kívűl sok egyéb “dobozon” megy keresztül a hívásod, mielőtt meghallják a hangodat a túloldalon. 🙂 Én azt csinálom minden nap, hogy mielőtt újabb ilyen “dobozokat” adnánk ki a nagy világnak, megnézem, hogy a hívások működnek-e rajtuk. Ha igen, akkor azok megfelelő minőségben történnek-e meg. Jól hallhatod-e a túloldalon beszélőt, illetve ő téged. Elég gyorsan kicsörög-e a telefonja. Mikor ő felveszi, akkor te hallhatod-e azonnal. Mikor leteszed a telefont, ugye te sem szeretnéd, ha mégis ott maradna a hívás, és anyukád hallhatná a további beszélgetéseidet? 🙂 Vagy esetleg, mikor átmész egyik piros-fehér toronytól a másikig, miközben beszélgettek, akkor ne szakadjon meg a hívás, csak azért mert már egy másik antenna veszi át a beszélgetést. Ilyeneket ellenőrzök nap, mint nap. Hogy te és a világon sokan mások tudjanak mindenféle bonyodalom nélkül telefonálni. 🙂 A munkám kifejezetten érdekes, hiszen minden nap használják az eszközeinket. Én is szinte minden nap telefonálok, vagy használom a hálózatot valamilyen formában, és nagyon jó érzés tudni, hogy közben mi zajlik a háttérben, amit amúgy nem láthatunk.

Mit gondolsz, mi ennek az iparágnak a legnagyobb vonzereje? És mik a leghamisabb mítoszok?

Szerinted melyik lesz a következő évek meghatározó technológiája, és miért?

A következő évek meghatározó technológiája, ha a nagyon közeli jövőre gondolok, akkor a cloud, amiben már az iparág nagyjábból benne is van, viszont van még hova fejlődni. Ha kicsit távolabbi jövőbe tekintek, akkor az AI és a Machine Learning, viszont, ahogy én látom, ez még most gyerekcipőben jár, 1-2 területen alkalmazzák csak, de kíváncsian várom, hogy mivé fog ez fejlődni.

Reálisnak tartod, hogy kialakul egy virtuális valóságtér, ahol éljük az életünket? Ha reálisnak tartod, hogyan képzeled el és milyen érzéseket vált ki belőled? Ha nem, akkor miért nem?

Reálisnak tartom a virtuális valóságtér kialakulását, amitől én személyszerint kicsit félek, ugyanis szerintem minél inkább a virtuális térben éljük életünket, annál kisebb jelentősége van a tényleges emberi kapcsolatoknak, a való világ megélésének, megtapasztalásának.

Hogyan fog változni a tanulás és tudásmegosztás a technológia hatására?

Reményeim szerint a tanulás és a tudásmegosztás jó irányba tud haladni a technológia fejlődésével, ugyanis, ha könnyebb elérni 1-1 tananyagot, vagy ismeretanyagot, akkor több emberhez juthat el. Ezen a téren máris vannak pozitív tapasztalataim, ugyanis nem is olyan régen jártam egy viszonylag elmaradottabb, harmadik világbeli országban, és azt tapasztaltam, hogy a technológiának köszönhetően az emberek rendkívül tájokozottak voltak az őket körülvevő világról, emiatt nagyon kíváncsiak voltak, és rengeteg érdeklődő kérdést tettek fel, ami tovább gazdagíthatta ismereteiket.

Szerinted milyen lesz a 2030-es években a modern oktatás?

A 2030-as években a modern oktatás szerintem már teljesen elhagyja a “papír alapú” tananyag használatát, ezzel akár környezetünket is jobban óvva. Sokkal inkább kutatás alapú lehet majd az oktatás, hiszen a rengeteg ismeret fellelhető az internet óriási csodáján. Talán az is elérhető lesz, hogy a lexikális tudás helyett, ami természetesen bizonyos szintig szerintem nélkülözhetetlen és fontos, inkább gyakorlatorientált ismereteket szerezhessenek a diákok.

Te magad kit tekintesz példaképnek, honnan merítesz inspirációt?

Nekem egyik legnagyobb példaképem, a világ egyik, ha nem a legjobb teniszezője, Serena Williams. Hiszen ő mindig mindent megtett a sikereiért, mindig kiállt önmagáért és sokakat inspirált. Másik nagy példaképem a saját anyukám, aki szintén mindig nagyon kitartó volt, és tőle tanultam, hogy meg kell valósítani önmagamat, és mindig csináljam azt, amitől több leszek. Szakmán belül pedig egykori mentorom, Zsófi a példaképem, ő volt, aki megtanított, hogyan kell ebben a szakmában dolgozni, hogy kell munkatársaimmal együttműködni.

Mi a legnagyobb büszkeséged tech szakemberként?

Tech szakemberként a legnagyobb büszkeségem, hogy helyt tudok állni, mindannak ellenére, hogy anno soha nem tanultam ezt az irányt, és sokkal könnyebb helyzetben lehetnék, ha mégis informatikával foglalkoztam volna a kezdetektől. Sok mindenben részt veszek, az alig több, mint 5 éves pályafutásom alatt sikerült elérnem, hogy elismerjenek a szakmában, ha mást nem, közvetlen munkatársaim biztosan.

Ha csak egy tanácsot adhatnál a lányoknak egy sikeres tech karrier elindításához, mi lenne az?